Dr. Torgyán József | Gondolatok a nagygyűlésen |
|
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy nagygyűlés teljes hanganyagát rövidesen meghallgathatják a Letölthető anyagok menüpontban. Figyelem felkeltőként az alábbiakban egy-egy fontosabb gondolatot közlünk felszólalóinktól. Türelmüket megköszönve: A szerkesztők
Czike László közgazdász, író, publicista: „A rendszerváltó Antall-kormány deklarálta, miszerint mindazokat a szociális és egyéb vívmányokat megőrzi, amelyeket a leváltott szocialista rezsim garantált állampolgárai számára. Ma már tény, hogy ez a szép ígéret írott malaszt maradt csupán, a megszűnt előnyöket új hátrányokkal cserélhettük fel. (...)Most amikor gyakorlatilag egy tál lencséért elkótyavetyélték a teljes népvagyont - ahelyett, hogy népi részvény formájában szétosztották volna, mint például a csehek -, ráadásul fizetővé teszik az egészségügyet, felvetődik a kérdés: mikor szavazott a nép arról, hogy szabadítsák meg a kollektív társadalmi tulajdonától, a társadalombiztosításától, végül Magyarország termőföldjétől, a haza, fizikai valóságától is?! (...)a magyar nép ezt soha nem szavazta volna meg. „ Szalai Zsolt református lelkész: „(...) Olyan jobboldali pártra van szükségünk, amely a többséget képviseli és nem pedig azokra, akik egy szűk gazdasági csoportosulást, most már az erőszakszervezetével is felfegyverkezve.(...) Le kell váltani az MSZP húzd meg - ereszd meg politikáját, és olyan pártnak kell vezetnie az országot, amely vagyont teremt, amiből egy szociális-piacgazdaságot lehet finanszírozni. Nem olyan rendszert akarunk, amelyben a Pepsi-Colát Coca-Colára válthatjuk, vagy a Coca-Colát Pepsi- Colára válthatjuk.(...) A kölcsönkapott és fekete pártpénzeket vissza kell követelni!” Drábik János közgazdász, közíró: „Naponta 3,5 milliárd forint kamatot fizetünk, tőkejövedelmet és adósságszolgálatot arctalan pénzviszonyokba elrejtőzködött új urainknak. A Magyarországon kiépült pénzügyi viszonyok lehetetlenné teszik a szociális piacgazdaság kiépítését, amit az Alkotmányban deklaráltak és lehetetlenné teszi az egyenlő esélyek alapján működő vállalkozások létét, a piacgazdaságot. „(...) Ha az állam konkrét állami gazdasági programokra bocsát ki pénzt, amelynek végén többlet termék, többlet szolgáltatás jön létre, akkor ez nem okoz inflációt, és a termék az országon belül marad. Például a tiszai gátak, a belvízelvezető rendszerek kiépítéséhez, az erdősítéshez, a parkosításhoz, a munka és munkaerő adott, a technológia, a piac itt van, csak a közvetítő közeg, a pénz hiányzik hozzá.(...) Erre lehetőséget ad egy uniós jogszabály, de létezik a 2004.évi XXV-ös törvény is ma itthon, amit végre kellene csak hajtani.” Németh Attila gazdálkodó, a Kis- és Középbirtokos Érdekvédelmi Egyesület elnöke: „(...)A magyar nemzet bajban van, a szélsőségesek akkor törnek elő minden nemzetnél, amikor kilátástalan helyzetbe kerülnek az emberek. Kell egy segítség, kell egy segitő kéz, ez lehet a Megújuló Magyarországért Mozgalom, fogjunk össze, ne engedjük, hogy a sárba tapossanak, hogy az iskolát, a földet elvegyék tőlünk. Higgyék el: a csoda nem a pannon puma, hanem Önök.(...) Dr. Szeszák Gyula Hajdú-Bihar megye volt főügyésze: „Volt egyszer egy kisgazdapárt...talán nincs még egy olyan párt, amely annyi szenvedésen ment volna keresztül mint a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt.(...) A kormányzat a nemzeti jog leépítését hajtja végre. Jogsértőnek és a jogállamiság valamint a büntető jogszolgáltatás megszűnését jelenti az, hogy a brutális rendőri attrocitásokat parancsba adó parancsnokok nem feleltek a tetteikért.” Dr. Botos Gábor alkotmányjogász: „ Egy Alkotmány ugyanúgy hozzátartozik egy nemzet életéhez, mint az, hogy élni akar vagy sem. Sürgős teendők a történelmi alkotmány megmentése érdekében: eredeti kétkamarás törvényhozó testületet kell felállítani ahol a felsőház gyakorolja a normakontrollt, hogy egymással ellentétes, különböző lobbiérdekeket kiszolgáló törvények ne lássanak napvilágot. Ez feleslegessé tenné az Alkotmánybiróságot is. (...) Az Uniónak is az az érdeke, hogy erős nemzetállamok jöjjenek létre.” |