| Ügynökök munkanapja : március 15. |
|
Tehát mégis lehet emberáldozat és vérengzés nélkül is....Tehát nincs szükség a viperára sem... .... Tehát el lehet fogni a körözött Budaházyt, ha nagyon akarják.... Tehát el lehet bontani még az Országház előtti teljesen törvénytelenül felhúzott kordont is, pedig semmi különbség nincs az októberi és a mostani állapotok között.... Tehát nem Orbán Viktor szavára építenek barikádot és mennek neki a rendőröknek a randalírozók, hiszen aki az Alkotmánybíróság által már több kérdésben elmeszelt népszavazással akar kormányt váltani, attól nem kell félnie senkinek. Aki hallotta Rogán Antal polgármester úr ötletét, miszerint naponta két-három órát demonstráljanak csak a tüntetők az Országház előtt, majd menjenek békésen haza, az előtt világos, hogy mennyire komoly a Fidesz „kormányváltó hangulata”.
ehát senki nem akarta és nem is támadta meg az Országházat.... aki a tüntetők közül akart, internetes bejegyzéseik tanúsága szerint már eddig is minden további nélkül bejuthatott Steindl Imre méltóságában lenyűgöző, mára arra méltatlan senkiházik által bitorolt épületébe. Tehát októberben sem lett volna szükség a karhatalmi vérengzésre, tehát annak igenis komoly, példát statuálni akaró, ördögi, hátsó szándéka volt: vérben akartak gázolni a vérengzéshez szokott fenevadak. Magyarán: a böszmékkel ellentétben a gondolkodó emberek számára - ha eddig nem, most már minden bizonnyal - világossá válhatott, hogy a hónapok óta március 15.-re készülő karhatalom a titkosszolgálatokkal karöltve, pontos forgatókönyv szerint dolgozott, mindenre elszántan, mindenre felkészülve. Mivel maguk voltak az ötletgazdák, pontosan tudták, hogy ki mikor és hol fogja őket provokálni. Semmit nem bíztak a véletlenre: gondolták, hogyha a békés tömeg mégsem ugrana az első szóra, ők majd tesznek arról, hogy legyen aki szikrát lobbant, lángot hány... Az sem véletlen, hogy a sötétben lobbant a láng, az álnokság nem kedveli a napvilágot. A bestiális és aljas tervezésről minden szónál világosabban vallanak azok az Interneten közzétett fotók, amelyeken a gyurcsányi trágárságokkal nyomtatott pólokba beöltöző rohamrendőröket, valamint a Dohány utcai zsinagógába érdekes módon akadálytalanul ki-bejáró „bőrfejű” civil ügynököket kaptak lencsevégre. Ajánlom figyelmükbe a lapunk hasábjain megismételt lapszemlénket, a kommunista titkosszolgálatok még mindig aktív tevékenységéről. Akinek füle van hallja, aki látva lát, az ismeri az igazságot. Egyszóval, ma már mértékegysége és határa sincs a gyurcsányi hazugságoknak. A böszméknek ez jó, a böszmék nem is tudnának más környezetben élni. Hazugság az egész létük, eleve hazugságra épült a gyilkosságokat, a milliók megnyomorítását eredményező ideológiájuk, és ne feledjük: hazugságaiknak, csalásaiknak köszönhetik azt is, hogy Magyarországon egyáltalán hatalomra kerülhettek. Ténykérdés, és csak a hatalom nem hajlandó ezt elismerni : egyetlen felelőse van a Gyurcsányisztánban kialakult káosznak. Maga, a félkegyelmű, cezaromán, mára ország-világ előtt minden hitelét eljátszott Gyurcsányi Ferenc. Akinek egy demokratikus jogállamban jobbára a rácson túl illene tengetnie a senki hasznára nem szolgáló életét. Aki - és ez sem tűnik fel senkinek - már saját népe elé sem mer kiállni, elbújik egy színházba, hogy olyan eszement kijelentésekre ragadtathassa magát, hogy 1848 nem az utca forradalma volt. Tudja valaki, hogy hol él ez az ember ? Most, hogy a Tesco-lány is lelépett, a kommunikációs stábnak csak ennyire futja? A Janus-arcú Európa pedig vagy röhög rajtunk, vagy undorral elfordítja a fejét tőlünk. Akinek nem hagy ki az emlékezete az felidézheti, hogy micsoda őrjöngés fogadta Jörg Haider törvényes választások útján való hatalomra kerülését, de milyen vehemensen mentek neki az euro honatyák a szlovákok által szintén nagy többséggel megválasztott Fico-kormánynak is. A kreatív könyvelésére, az ordenáré hazugságaira, a az európai tárgyalófeleivel lezajlott kétoldalú tárgyalásait is meghamisítani képes Gyurcsányival szemben kussolnak, egy szavuk nincs. Az átlag európai polgár pedig azt gondolhatja: miért mozdítaná akár a kisujját is értünk? Milyen nemzet az, amelyik a szabadság helyett újra és újra a rabságot választja, és visszaszavazza a kommunista elnyomóit? A hazugság kártyavára azonban az elmúlt évek történései ellenére - sőt talán éppen azoknak köszönhetően – minden eresztékében recseg-ropog, hamarosan összedől, képtelenség, hogy ez a dilettáns, hazug, korrupt böszme rezsim kihúzza 2010-ig. Rettegnek, félnek a saját nemzetüktől, és ez jó jel. Az ország tönkretételén kívül több ötletük már nincsen. Azt hogy nagy a baj, nemcsak a vodkás kottyantotta el a nagy elnökválasztó kongresszuson, de jelzi a turul elleni ádáz gyűlölet, az antiszemita kártya kijátszása, valamint az Árpád-sávos zászló meggyalázása is. Tudniillik, heraldikusok és historikusok az első primitív provokáció óta már ország-világ előtt, mind a sajtóorgánumokban mind pedig az Interneten világossá tették, hogy az Árpád-sávos lobogó nemzeti ereklyénk, az Árpád-ház minden korabeli politikai tényező által elismert, s tisztelt szimbóluma volt, sőt ma is az. Úgyszintén elmondták a szakemberek - emlékeztetve erre a ma regnáló félművelteket és tanulatlan ostobákat -, hogy a mai napig a történelmi zászlók között vonultatják fel a mindenkori közjogi méltóságok - köztük a böszmék kormányának valamint a paktum elnök- eskütételénél, és csak elvétve akad olyan magyar történelmi ereklye, dokumentum, kódex, épület, címer vagy lobogó, amelyen valamilyen formában ne látnánk viszont ezt a tekintélyt parancsoló, minden becsületes magyar emberben büszkeséget keltő jelképet. Ám a szocionistáknak ez nem elég, csakúgy mint a Szent Koronát, az Árpád-ház szimbólumait is sárba akarják tiporni, meg akarják semmisiteni. Pedig nem fog sikerülni, hiszen azok kibírtak már több mint ezer évet, és ki fogják állni az elkövetkezendő ezer évek próbáját is, ha egyáltalán addig létezik még e sárgolyó. A böszmék tehát szakmányban gyalázzák hitünket és nemzeti jelképeinket ahelyett, hogy Petőfit olvasnák, mert akkor tudhatnák:”habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr !” |
Dr. Torgyán József