Dr. Torgyán József | Dr. Torgyán visszatért a Nagy valláskönyvvel |
|
Kisalföld december 4. Torgyán József szombaton Győrben dedikálta Kereszténység az ezer vallás világában – Nagy valláskönyv című kötetét. A Kisalföldben adott interjújának végén már ismét politikusként nyilatkozik a visszatéréséről. – Ha jönnek önhöz dedikáltatni, megszakíthatjuk a beszélgetést... – Akik kíváncsiak voltak, azokat már kielégítettem a válaszaimmal, úgyhogy menjünk csak bele. – És mire voltak kíváncsiak? – Először is arra, hogy milyen újdonságokat hoz ez a könyv, s az ismert problémák közül miket vet fel. Nemcsak az Ó- és Újszövetség rejtett titkait tárom fel, hanem összevetem ezeket a szövegeket például a sumer eposzokkal is. – Mennyit dolgozott rajta? – Ez egy élet speciális tudását rejti magában. Ilyen könyv nincs Magyarországon, de talán Európában sem. – Akkor ez az életműve? – Ez az életem jelentős részét teszi ki, mert én anyai ágon görög katolikus papi családból származom. Édesanyám papnak is szánt, aztán szerettek volna hegedűművészt csinálni belőlem, végül ügyvéd, majd politikus lettem. Az elmúlt néhány boldog, politikusmentes évemet arra szántam, hogy könyveket írtam. – Szép vastag könyv: ön tervezett rajta mindent? – Mindent, kivéve a borítót, azt a feleségem. – Hadd jegyezzem meg, ez a ciklámen külső nekem kicsit fura. – Akkor nem szokott templomba járni. – Ez akkor sem püspöklila... – A kereszténység színe a lila, a bíbor és az arany. Ez az. – Akkor rendben van. Hány kötet fogyott eddig? – Még nem tudom, november 16-án mutattam be, akkor kezdték kiszállítani. Van, ahol kértek már száz pluszpéldányt. – Saját kiadásban adta ki a könyvet, ezt általában két ok miatt teszik az írók. Vagy azért, mert így biztosan megjelenik, vagy pedig mert a szerzőnek jobban megéri. Önnél mi volt a helyzet? – A Magyar Könyvklub több mint hárommillió forinttal tartozott egy korábbi kötetemért, amikor becsődölt. Ezt a könyvet a Duna Kiadó akarta kiadni, de előnytelennek éreztem a feltételeket. Magam adtam ki, s nagyon örülök, hogy így történt, mert csodálatosan szép lett a kötet. – Akik odamennek önhöz, hogy szólítják? – Elnök úrnak, miniszter úrnak, képviselő úrnak. Ügyvédnek érdekes módon egyik sem. – Írónak sem? – Nem, de nem is ez a lényeg, hanem hogy érdeklődnek. |