Dr. Torgyán József | Márciusi gondolatok a "Falevél" vitorlás kapitányától |
|
Az 1927. évi XXXI. TÖRVÉNYCIKK, március tizenötödikét nemzeti ünneppé nyilvánította és a nyolcvanadik évfordulón, 1928. március 15-én, azt már nemzeti ünnepként lehetett ünnepelni. Ez a törvény így szól: A miniszterelnök – 1927. október 18-án a 268. szám alatt nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot. A Képviselőház, Közjogi és Közigazgatási együttes Bizottságának jelentése 1927. október 26-án a 296. szám alatt született meg. A képviselőházi tárgyalás 1927. november 7-én, a 83. ülésen, a harmadszori olvasás pedig, 1927. november 8-án történt meg. Ezt a törvényt a Felsőház 1927. november 25-én, a 19. ülésén tárgyalta. Tehát: november 7-e jelentőséggel bír a magyar történelemben, mert 1927. november 7-én volt a Képviselőház előtt ez a fontos törvény. Előfordulhat, hogy valakiknek más jut eszébe november 7-éről, de higgyék el! Annak a másnak, ma már semmi jelentősége sincs, de MÁRCIUS 15-e fényét még nagyon hosszú ideig nem tudja elhomályosítani semmi sem. Szent forradalmunk és szabadságküzdelmünk miniszterelnöke a hős, és a hazánkért, az életét áldozó gróf Batthyány Lajos volt. Itt szeretném nagy tisztelettel felhívni az Önök figyelmét arra, hogy az elmúlt hónapban szárnyra kelt, egy bizonyos személy által terjesztett híresztelés, ami szerint ő ma olyan, mint Batthyá ny Lajos. Ennek ellenére gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnökünknek semmi köze sincs ehhez az emberhez, mert gróf Batthyány Lajos nem hazudozás segítségével lett miniszterelnök és 2004. december 5-én nem tagadta ki a határainkon kívül rekedt honfitársainkat a közös hazánkból, hanem uniót hirdetett Erdéllyel. Ez a bizonyos személy, egy héttel később, a latin-amerikai Che Guevara képe alatt ült, a fiatal baloldaliak rendezvényén. Tájékoztatom Önöket, hogy a tömeggyilkos Che Guevara-nak sincs köze sem gróf Batthyány Lajoshoz, sem a boldoggá avatott herceg Batthyány Strattmann Lászlóhoz, a szegények orvosához. Ezt én csak a történeti hűség kedvéért jegyzem meg, ugyanúgy, mint a november 7-ét, abban a reményben, hogy hátha azt a propagandát sem fogják már Önök elhinni ennek az embernek, amit a fiatal baloldaliak rendezvényén akart Önökkel elhitetni. Itt jegyzem meg továbbá, hogy sem Che Guevara, sem pedig gróf Batthyány Lajos, de még Izrael Állam budapesti nagykövete ál tal is cáfolt, - egy bizonyos személy által mégis nemzetközi sajtóban emlegetett -, úgynevezett „magyarországi antiszemitizmus” sem alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmünket a csapnivalóan rossz miniszterelnöki munkáról. Ezekkel az ócska híresztelésekkel nem lehet elterelni a figyelmet a gumilövedékekről, a 2006. október 23-án történt rendőri brutalitásról és a budapesti rendőrfőkapitánynak a közvélemény számára adott cinikus válaszairól. Arról sem tudja a tömeggyilkos Che Guevara elterelni a figyelmünket, hogy a súlyos sebesüléseket és életre szóló vakságot okozó gumilövedékek betiltásáról, a jelenlegi kormánykoalíció még csak tárgyalni sem hajlandó! Mi, pedig kimondjuk a véleményünket, mert a mai ünnepünk, többek között éppen erről szól, a gyülekezési-, a vélemény- és a sajtó-szabadságról. Ami az úgynevezett magyarországi „antiszemitizmust” illeti: Ma, és már hosszú évtizedek óta Magyarországon rendkívül nehéz lenne olyan esete t találni, ahol egy önmagát izraelitának valló budapesti családból származó fiatal, a pályakezdésében hátrányt szenvedne egy falusi környezetből és földműves családból származó, keresztény fiatallal szemben. – Csakhogy a legdivatosabb foglalkozási köröket említsem, a nagy- és külkereskedelemben, bank- és pénzvilágban, vagy az újságírás területén. - A magyarok gondolkodását ezer esztendeje meghatározza Szent István öröksége. Szent István az első könyvében (liber primus, caput 6.) írja: „Nam unius linguae unisque moris regnum, inbecille et fragille est.” – Nam úniusz lingvé úniuszkve moris regnum, imbecille et fragille eszt - Azaz: Lám gyönge és törékeny, az egy nyelvű és egy hitű ország. Tehát én még mindig ugyanazt gondolom, mint 2006. október 23-án, amikor egy könnyen meghatározható szűk körnek állt érdekében társadalmi feszültségeket gerjeszteni, de tisztelettel jelentem kedves Gyurcsány Ferenc! Itt mi, ma is méltósággal ünnepelünk, minden h onfitársunkat, a hitétől, vallásától és származásától függetlenül egyenrangúnak tekintünk és a hazugságokat, - a dübörgő gazdaságról, majd rögtön, a megszorító intézkedések szükségéről - ma sem hisszük el. A hazugságellenesség nem párt-politizálás. A magyar közéletben a hazudozás az emberek méltóságát sérti. Nem kicsit! Nagyon! Alkotmányunk úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság címerét a Szent Korona zárja le. Ma a Szent Korona méltó helyén, az Országház kupola csarnokában van. Nem a jelenlegi kormány-koalíció vitte oda. Szent István Szent Koronája, valamint a hazugságok nem férnek egy épületbe. Kedves Gyurcsány Ferenc! Van egy logikai feladatunk az Ön számára. Ha Szent István Szent Koronája és a hazugságok nem férnek egy épületbe, akkor minek, illetve kinek kell onnan távozni, mégpedig minél előbb? Javasoljuk, fejtse meg ezt a rejtvényt. Helyes megfejtőink között Prohászka Ottokár erkölcstanról készített írásait sorsoljuk ki. Mi, sem a szabad ságunkat, sem a hazánkat nem vagyunk hajlandóak semmilyen multinacionális nagyvállalat érdekében feladni. A magyar honvédek 1849-ben, a dicsőséges tavaszi hadjáratban, a hazánkért és a szabadságunkért küzdöttek és győztek. Mi nem akarjuk, hogy a nemzeti jövedelmünkből olyanok gazdagodjanak, akik csak azért akarnak befektetni Magyarországon, hogy tőlünk minél több profitot vegyenek el. Nem törődve hazánk környezeti állapotával és bezsebelve tőlünk olyan közpénzeket, amelyekből ezer és ezer kisvállalkozást lehetne a talpára állítani. 1848-ban a jobbágy felszabadítás nem erről szólt, hanem arról, hogy a felszabadított jobbágyok szabad kisgazdái lehessenek a saját termőföldjeiknek és a tulajdonuknak. Természetesen ezek sem új keletű gondolatok a magyar történelemben. 1848-ban, a jobbágy felszabadítás régi követelést fogalmaz meg. Az Aranybulla 19. cikke ezt tartalmazza: (Jobbagiones castrorum teneantur secundum libertatem a sancto rege Stephano instit utam) – Jobbagiónesz kastrórum teneátúr szekundum libertátem a Szanktó Sztefánó insztitútam. – „A várakhoz tartozó jobbágyok Szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek. Az Aranybulla 26. cikkelye így szól: „Hogy országon kívül valónak birtokot adni nem kell.” Mi a termőföldjeinket sem akarjuk eladni gazdag nagyvállalkozásoknak, amelyeket már külföldi érdekeltségek tartanak kézben. Aláírásokat fogunk gyűjteni a termőföldjeink védelméről szóló népszavazás érdekében. Az Aranybulla 13. artikulusa, pedig így szól: „Hogy a hatalmasok meg ne nyomorítsák a föld népét.” A 17. pedig így „Hogy szerzett birtokától senkit meg ne fosszanak.” Mi úgy gondoljuk, hogy a lakosságot, a kórházaitól sem lehet megfosztani. Mert ezek a kórházak a lakosság által megtermelt közpénzekből épültek. Ez még akkor is így van, ha most jó üzletnek kínálkozik az, ha egyes vállalkozások olcsón megvennék a bezárásra ke rülő egészségügyi ingatlanokat. Kedves Molnár Lajos miniszter Úr! Ezeket az épületeket az emberek nem kaszinónak és luxus szállodának építették. A magyar nép továbbra sem fog engedni a 48-ból. Alkotmányos és törvényes keretek között és méltósággal ugyan, de ragaszkodni fog jövőjéhez, lehetőségeihez és jogaihoz. A gyülekezési-, a szólás- és a sajtószabadság-jogokhoz. A magyar nép továbbra sem fogja eltűrni a hazudozók hatalmaskodásait, mert ez ország-rontáshoz vezet. A magyar nép hűséges marad 1848-as eleikhez és az általuk képviselt elvekhez. Éljen a Haza! Éljen a Magyar Szabadság! Mindkettő Szeplőtelen Mária oltalma alatt áll. Írta: „Falevél”
|