| Geiszler Tibor versei |
|
Gyurcsányi ajánlatra : Menni vagy lenni? Mindkettő dilemma előtt áll Nyugdíjasnak sem lesz nyugodt sorsa Ha a betegség a kórházi ágyba sújtja. Fizetni hogyan tudna érte Mikor már nincs pénze ebédre? Száraz kenyerét mit este rágja Ajánlja tandíjra vagy kórházi ágyra? Sorsod változását ha akarod, Kiutat Te biztos megtalálod Őseid sokszor meg megtették, Zsarnok hatalmát a porba verték. Megújuló jövőnkért Együtt vagyunk és együtt maradunk Megújuló Magyarországért Mozgalom mi vagyunk Véget vetünk ennek a rémnek Ami az országot halálra ítélte. Sorsodon a változást Te is akarod Eszménket Magadénak vallod Sorainkba lépve kéz a kézben Boldogságot teremtünk ennek a népnek. Sok-sok mesét mondtak már Néked Mindig csak jót, és jobbat ígértek. Hitedet már elfeledted igen régen Leadott voksod után csak megaláztad Téged. Légy ismét erős és nagyon bátor Szabaddá és emberré mi csak együtt válunk Nem engedünk utat sok rabló lénynek Mozgalmunkkal elűzzük a vörös rémet! Elnöki köszöntő Csendes álom véget ért Újra ébred a nagy vezér Magyar ember már régen várja Legyen ismét egy jóbarátja. Eltemették már őt régen Eszméjét hidegrázás kísérte Rágondolni nem is mernek Kiknek rabló tervük így kútba eshet. Holnap lesz majd más jövőnk Az alvó oroszlán végre előkerült Sörényét ha mjd megrázza Férgek hullnak nyomában. Minden tisztelet, hogy vállalod Igaz ügyért mi Melléd állunk Segítünk mindnyájan abban Néked, Vörös nélküli Hazának légy Te a vezére! Emlék legyen néked Gyurcsány,Gyurcsány húzz el szépen Mint a vadlibák, arra Délre! Nem kíváncsi rád már senki Bohóckodásodból már kezd elegünk lenni Csomagod már össze is állt Vonatjegyed hiányzik tán? Megváltjuk azt mi néked Csak tűnj el innen szépen! Messze utazz eme tájról Óvakodj a nép haragjától Ha megrázza úra magát Már nem segít az Orosz Barát. Valahol landolva, ha megállsz Vitustáncba kezdjél tán. Járjad úgy mint régen, Parlamenti emlékek kíséretében!
|
Dr. Torgyán József